2016. október 20., csütörtök

Gyermeki félelem

Úgy érzem, nem kellene itt lennem;
Elnyom a sok gyermeki félelmem.
Viszont ha elmész, akkor majd
Egyedül lehetek a magányommal.
Hiába is kérnélek, hogy ne menj el:
Tudom, a legfontosabb a te örömed.
Nem tartanálak itt a boldogságod árán,
A bánatodat végignézni nem tudnám.
Úgyhogy már készítem a lelkemet a magányra,
Hogy mielőtt elmész, megszokhassa.
Tudom, nehéz lesz, de túlélem:
Előtted is bőven volt már benne részem.
Tudom, megöl majd, hogy azt kell hazudnom
Mindenkinek, hogy jól vagyok.
De vigasztal a tudat, hogy valahol te már
Boldog vagy, s oldaladon... valaki más.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése